Gulyásleves mellé nálunk általában pogácsa vagy sós kelt tészta készül. A mai “kísérő” ez a mutatós csíkos kifli volt, ami nemcsak jól néz ki, hanem finom is. Igazi magyaros ebédünk kerekedett.

Hozzávalók:

a fehér tésztához:

• 20 dkg főtt áttört burgonya
• 35 dkg liszt
• 1,5 dl víz
• 5 dkg zabkorpa
• 5 dkg vaj
• 1 kk cukor
• 2,5 dkg élesztő
• 1,5 kk só

a piros tésztához:

• 1 hagyma
• 1 ek pirospaprika
• 5 dkg vaj
• fél kk őrölt kömény
• 15 dkg főtt áttört burgonya
• 1,5 dl víz
• 35 dkg liszt
• 5 dkg zabkorpa
• 2,5 dkg élesztő
• 1 kk cukor
• 1 kk só

Először 4 nagyobb krumplit megfőztem, majd krumplinyomón áttörtem és hagytam kihűlni. Közben finomra vágtam a hagymát és 5 dkg vajon üvegesre pároltam. A tűzről levéve hozzákevertem a pirospaprikát és a köményt és hagytam kihűlni. Az élesztőt külön-külön felfuttattam a langyos vízben, amibe 1-1 kk cukrot is tettem. Amikor az élesztő felfutott a kétféle tészta hozzávalóit külön-külön jól kidagasztottam. Letakarva kb. 45 perc alatt duplájára kelesztettem. Ezután lisztezett munkalapon vastag rúddá sodortam, majd 16-16 egyenlő részre osztottam. A tésztadarabokból golyókat formáztam és letakarva 10 percig pihentettem. Ezután egyenként vékony ovális alakúra sodortam, kettesével egymásra fektettem, úgy hogy a fehér tészta kerüljön alulra. Feltekertem kifli formára és sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztattam őket.

Közben a sütőt előmelegítettem 180 fokra. A kifliket lekentem felvert tojással és 3 helyen éles késsel bevágtam. 25 perc alatt sültek készre.

Ha hiszitek, ha nem, az összes “pékárum” közül ennek volt eddig a legnagyobb sikere a családban. Szempillantás alatt fogyott el, úgyhogy ezentúl csak dupla adagnak állok neki. Nagyon finom, kellemesen kovászos, kiváló borkorcsolya. Nagyszerű vendégváró, kínálhatjuk különféle szószokkal és mártogatósokkal, vagy  egyszerűen magában a vacsora előtti italhoz.

Hozzávalók:

• 200 g fehér kenyérliszt
• 100 g búzalisztből készült kovász
• 140 ml langyos víz
• 1 tk só
• 2 ek olívaolaj

A kovászt elkevertem a langyos vízben, majd belekevertem a 2 ek olajat is. A lisztet összekevertem a sóval és a kovászos keverékhez adtam. Ezután a hozzávalókat jó alaposan összedolgoztam. A végeredmény egy sima felületű, kicsit keményebb tészta lett. Letakartam és 10 percig állni hagytam. Ezután a tésztát 4x átmozgattam, átdagasztottam, minden dagasztás között 10 perc pihenőt tartva. Az utolsó dagasztás után letakarva 45 percig érni hagytam a tésztát. Ezután egy lisztezett tálcán téglalap alakúra lapítottam a tésztát a kezemmel, kb. fél centi vastagon. A hosszabbik oldalra merőlegesen egy pizzavágóval 1,5 cm széles csíkokat vágtam, két tenyerem között kicsit megsodortam őket, majd sütőpapírral bélelt tepsire fektettem a megformázott grissiniket. Összesen 15 db grissini lesz ebből a tésztából.  A formázás után újabb 1 óra kelesztés következett, közben előmelegítettem a sütőt 240 fokra. A sütő aljába vízzel teli edénykét tettem gőzösítés céljából. A grissinik kb. 20 perc alatt sülnek aranybarnára, 5 perc után a sütő hőmérsékletét 180 fokra mérsékeltem. Sütőrácson hagytam kihűlni, majd lilahagymás, sonkás mártogatóssal fogyasztottuk, de ennek receptjét csak a következő bejegyzésben árulom el 🙂

Amikor megszülettek a gyerekeim, megfogadtam, hogy a nutellától távol fogom őket tartani egészen addig, amíg lehet. Aztán egyszer a kislányom boldogan újságolta, hogy az oviban “csokis kenyér” volt az uzsonna, és az olyan, de olyan finom…. Hát, mit lehet erre mondani? Tényleg az… Természetesen most sem reggeliznek minden reggel mogyórókrémet, de néha azért engedek a nyomásnak és előveszem a kamra mélyéről a nutellás üveget. Például ehhez a mutatós finomsághoz, amelynek a receptjét, pontosabban a formázási tippet, Ildi barátnőmtől kaptam. De hogy ne legyen olyan nagy a lelkiismeret furdalásom, a süti tésztájába becsempésztem egy adag teljes kiőrlésű lisztet, persze ettől még jó kis kalóriabomba marad, na de legalább ott vannak a rostok, meg a vitaminok…. 🙂

Hozzávalók:

• 3 dl tej
• 2 tojás (1 db a tésztába, 1 db a csigák megkenésére)
• 3 ek olaj
• 350 g finomliszt
• 150 g teljes kiőrlésű búzaliszt
• 3 ek cukor
• 1 csipet só
• 2,5 dkg élesztő
• 200 g nutella

Első lépésként 2 dl langyos tejben elkevertem 1 ek cukrot, majd belemorzsoltam az élesztőt és kb. 10 perc alatt felfuttattam. Ez alatt az idő alatt kimértem a többi hozzávalót is, majd összekevertem a kétfajta lisztet a sóval és a maradék 2 ek cukorral. A liszthez hozzáöntöttem az élesztős tejet, majd a maradék tejet és az egyik felvert tojást hozzáadva szép sima, selymes-fényes tésztát dagasztottam. A dagasztás vége fele hozzáadtam a 3 ek olajat is. (Természetesen ez a tészta a kenyérsütő gép tészta programjával is kidagasztható, ehhez a nutella kivételével a hozzávalóknál felsorolt sorrendben a tartályba kell rakni az egyes tételeket, és elindítani a programot). A kidagasztott tésztát kb. 30 perc alatt (ma jó meleg volt, még a házban is 25 fok…) duplájára kelesztettem. Ezután a “csigaalapot” lisztezett munkalapra borítottam, majd a lehető legvékonyabban téglalap formájúra sodortam. Az álló téglalap alsó részét megkentem nutellával, majd ráhajtottam a felső üres részt. (Természetesen kenhetjük úgy is, hogy függőlegesen felezzük meg a téglalapot, ekkor kevesebb, nagyobb csigánk lesz).

Pizzavágóval kb. 1,5 cm-es csíkokat vágtam, majd ezeket spirál alakúra tekertem, amik szinte maguktól tekeredtek tovább csigává…

A kész csigákat sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztattam, hagytam őket még 15 percig kelni, ez alatt az idő alatt előmelegítettem a sütőt 170 fokra.

A sütőbe kerülés előtt a csigákat megkentem a másik felvert tojással, majd 15 perc alatt aranybarnára sütöttem őket. Ebből az adagból 20 db csiga-biga lesz. Természetesen a tészta bármilyen csokis, kakaós krémmel tölthető, nálunk tortasütés után a maradék csokikrém gyakran végzi ezen módon. A mega édesszájúak kis porcukorral is meghinthetik…

Bármikor jöhet. Nálunk ez a jolly joker kaja. Különösen kedvelt nyári vacsora a gyermekeim körében, hiszen még a focizást vagy a biciklizést sem kell abbahagyni miatta, csak gyorsan felkapni egyet (esetleg mehet egy a zsebbe is 😉) és máris folytatódhat a játék.

Hozzávalók:

• 1, 25 g natur joghurt (egy db a zöld dobozosból)
• 180 ml víz
• 50 dkg liszt
• 1 tk só
• 2,5 dkg élesztő
• 3 ek olaj
• 400 g virsli (8 db)

A lisztet összekevertem a sóval, majd egy kis mélyedést készítettem a lisztkupac közepébe és beleöntöttem a joghurtot és a langyos vizet. Ezután a folyadékra morzsoltam az élesztőt és hagytam, hogy pár perc alatt felfusson. Ezután szép sima tésztát dagasztottam, a legvégén apránként hozzáadtam az olajat is. Ehhez a tésztához nagyon sokszor használom a kenyérsütő gépet is dagasztásra. Ekkor egyszerűen csak a hozzávalóknál felsorolt sorrendben mindent a tartályba pakolok, majd tészta programon hagyom, hogy a gép dagasszon helyettem. Ha készen vagyok a dagasztással, akkor letakarva kb. 35 perc alatt duplájára kelesztem a tésztát. Míg kel a tészta, addig minden virslit 3 egyenlő darabra vágok. Ha megkelt a tészta,  lisztezett munkalapra borítom, átgyúrom, majd megfelezem és két labdát formázok belőle. A labdákat letakarom és kb. 10 percig állni hagyom, utána sokkal könnyebb elsodorni a tésztát. Először az egyik labdát sodrom vékony kör alakra, amit aztán 12 cikkre vágok. Mindegyik körcikkre teszek pici ketchupot vagy mustárt és egy darabka virslit.

A mutatós darabokat kifli formában feltekerem és sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatom őket. Ezután következik a második labda kisodrása, betöltése és feltekerése. Én az egyik kört ketchuposra, a másikat mustárosra szoktam készíteni. Ebből a mennyiségből 24 db közepes kifli lesz, éppen egy gáztepsi lesz vele tele. A sütőt előmelegítem 180 fokra, közben egy felvert tojással lekenem a kifliket. Ezután 20 percre betolom őket a sütőbe, majd kezdődhet a vidám lakmározás.

Vendégségbe készülődtünk és mindenképpen szerettem volna vinni valami finomságot. Mivel a hőség még ma is tombolt, semmilyen krémes csoda nem jöhetett szóba, nem szerettem volna, ha a sütemény szétolvad vagy esetleg megromlik amíg odaérünk. Így esett a választás erre a sajtos kiflire, ami frissen az egyik legfinomabb sör- vagy borkorcsolya. A recept anyukám sokat forgatott receptesfüzetéből való, amit még én írtam bele legalább 25 éve 🙂

Hozzávalók:
Tésztához:

• 3 dl tej
• 1 dl olaj
• 50 dkg liszt
• 1 tk só
• 2 dkg friss élesztő

Töltelék:

• 15 dkg gouda sajt

Tetejére:

• 1 tojás
• ízlés szerint szezámmag, lenmag, reszelt sajt

A hozzávalókat a fenti sorrendben a kenyérsütő gép tartályába mértem és közepesen lágy tésztát dagasztottam belőle. Természetesen kézzel is dagaszthatunk, ehhez az élesztőt felfuttatjuk a langyos tejben, majd amikor kellően habos, hozzákeverjük a sóval elkevert liszthez, összegyúrjuk,  a legvégén pedig apránként hozzáadjuk az olajat is.
A tésztát 30 perc alatt duplájára kelesztettem, majd lisztezett munkalapra borítottam. Négy egyenlőre részre osztottam, és mindegyik tésztadarabból kis cipót formáltam. Kb. 10 percig állni hagytam a bucikat, ugyanis pihenés után könnyebb őket szép vékonyra sodorni. Mindegyik “labdát” kör alakúra sodortam, majd a köröket pizzavágóval 8 egyenlő cikkre vágtam. A cikkek csúcsánál készítettem két bemetszést, majd mindegyik cikkre 1-1 sajtdarabkát helyeztem.

Feltekertem a kifliket és sütőpapírral bélelt tepsire helyeztem őket. Mindegyiket szépen lekentem a felvert tojással, és némelyiket szezámmaggal, lenmaggal, sajttal szórtam meg, de jópáran csak a maguk egyszerűségében pompáztak.
170 fokra előmelegített sütőben 20 perc alatt sütöttem őket aranybarnára.

Nálunk a kenyértartóban általában mindig van a kenyér mellett kalács is. Hátha valaki megkívánja. Lekvárosan, nutellásan, vagy csak úgy, magában. Eddig a legfinomabb kalácsot legtöbbször  “importáltuk”, mindig hoztunk magunkkal egyet, ha hazautaztunk kis szülőfalumba, mert ott az igazi pék, még igazi kalácsot süt. Most azonban végre  a mi konyhánkban is kisült A KALÁCS. Kevés hozzávalóval (mostanában ez a mániám :-)), foszlós bélű, csillogó fényű, pihe-puha kísértés.

Hozzávalók:

• 250 ml habtejszín (30%)
• 2 tojás
• 1 tojásfehérje (a sárgáját félretesszük a kalács lekenéséhez)
• 500 g liszt
• 1 nagy csipet só
• 70 g cukor
• 1 csomag vaníliás cukor
• 1 citrom reszelt héja
• 25 g élesztő

A hozzávalókat a fenti sorrendben a kenyérsütő gép tartályába mérjük és kidagasztjuk a tésztát. Természetesen kézzel is dagasztható, ekkor a kevés cukorral a langyos tejszínben felfuttatjuk az élesztőt, hozzáadjuk a liszthez, majd hozzákeverjük a többi hozzávalót is és szép sima, selymes tésztát dagasztunk. Akkor jó, ha elválik az edénytől és a kezünk sem ragacsos. Letakarjuk, majd kb. 40 perc alatt duplájára kelesztjük. Ha megkelt a tészta, akkor formázhatjuk a kalácsunkat. Én most csak “megcsavartam”, de lehet fonni is ízlésünk és időnk szerint. Tehát a megkelt tésztát lisztezett felületen átgyúrtam, majd két gombócot formáztam belőle.

A gombócokat letakartam és 15 percig pihenni hagytam. Ezután a gombócokból 2 rudat sodortam, amit hajókötél szerűen összetekevertem és sütőpapírral bélelt formába tettem.

A megmaradt tojássárgáját 2 evőkanál tejjel felvertem és lekentem vele a formában csücsülő kalácsot. Ezután letakartam és újabb 30 percig pihenni hagytam. Közben előmelegítettem a sütőt 170 fokra. Sütés előtt még egyszer átkentem a kalácsot, majd 35 perc alatt gyönyörű aranybarnára sütöttem. Eddigi legmagasabb kalácsom lett: a 25 cm hosszú formában 15 cm magasra nőtt! Nagyon ízletes és még másnap, sőt harmadnap is finom puha.