Gyerekkoromban szinte minden szombaton rétes volt az ebéd. Káposztás, krumplis, meggyes, cseresznyés, almás, mikor minek volt szezonja. Ja igen! És túrós, sós túrós, amilyet azóta sem ettem soha, sehol, pedig számomra ez a világ legfinomabb rétese. Kb. 15 éve nem ettem házi rétest, így éppen ideje volt, hogy az én konyhámban is elkészüljön ez a finomság. Készült túrós, mákos cseresznyés és mákos darás. Minden anyukám receptje és szokása szerint.
Hozzávalók: (3 réteshez, szeletelve kb. 30 db)
- 800 g liszt (500 g ebből rétesliszt)
- 560 ml meleg víz
- 1,5 tk só
Ennyi. Nincs benne se tojás, se ecet, se olaj, se egyéb titkos összetevő. A hozzávalókból lágy tésztát dagasztunk. Nagyon ki kell dolgozni, lágy legyen, ne ragadjon és legyen jó hólyagos. A kidagasztott tésztát 2 részre szedjük, cipójat formálunk belőle, tetejüket leolajozzuk és kb. 20 percig állni hagyjuk. Közben az asztalt letakarjuk egy terítővel (rétesnyújtó ruha), amin nincs kidomborodó minta, vagy varrás. Jól belisztezzük. A “megkelt” tésztát olajos kézzel ezen a ruhán a lehető legvékonyabbra nyújtjuk. Széleit, ahol vastagabb, levágjuk. Ízlés szerint megtöltjük, majd feltekerjük a ruha segítségével. A réteseket egyenként sütőpapírral bélelt tepsire rakjuk és megolajozzuk. Forró sütőben (200 fokon) kezdjük sütni, majd 150 fokra levéve szép aranybarnára sütjük. A levágott szélekből lesz pihentetés után a 3. rétesünk. A sütőből kivett rétest pici olajjal megkenjük, és egy konyharuhával 10 percig letakarjuk. Íme néhány fotó a készítésről.
muffinon innen és túl 